Mintázás:
A minták felrakásához a mintatárban találunk mintákat, a technikák leírását pedig a technikák oldalon olvashatjuk

A kezdetek:
A legfontosabb hogy tudjuk, mit szeretnénk tenni. Készítsünk minden kelléket magunkhoz, legyen meg a kívánt minta, ha sablonnal dolgozunk, akkor a sablon, a száraz gyapjú. Szánjunk kellő időt a munkához, ne kelljen megszakítanunk. Félbe hagyni a munkát lehet, de legfeljebb egy napig és akkor is lehetőleg tartsuk vizesen. A gyapjút soha nem vágjuk, hanem tépjük. Mindig próbáljuk meg hártyára szétszedni. Hogy milyen egy gyapjúhártya? Amikor bárányfelhős az ég, látod a bárányfelhőket, és szinte érzed a puhaságukat, a finomságukat. Látod milyen áttetszőek, olyan egy gyapjúhártya.

Rétegezés:
Nagyon fontos figyelni rá, különben nem fog összenemezelődni a munkánk! Egy felvitt réteg: függőlegesen-vízszintesen-függőlegesen lerakott hártyákból áll.
Általában három egymással keresztben elhelyezett gyapjúhártyát nevezünk oldalanként egy rétegnek. Hogy hány réteget viszünk fel, azt a munkánk határozza meg. Minél több réteget viszünk fel, annál erősebb és vastagabb lesz a nemezünk.

Gyúrás:
A munka legfontosabb és egyben a legnehezebb része is. Legfontosabb, mert jó gyúrás nélkül nincs nemez, legnehezebb azért, mert erősen kell gyúrnunk, hogy a nemezelődés végbemenjen. Először nem gyúrunk, csak óvatosan tapogatjuk, lapolgatjuk a munkát, hogy a rétegek jól elázzanak majd ez után állunk neki a gyúrásnak. Gyúrás közben adjuk meg a végleges formáját is munkánknak, kezünkkel állandóan alakítjuk, igazgatjuk, ügyelünk a formatartásra.
Kezünk mindig legyen vizes és szappanos. A felesleges vizet kinyomkodjuk, újra szappanozunk, és ismét gyúrhatunk. Ne felejtsük: a gyúrás erőssége a fontos, nem a gyúrással eltelt idő!
A jó nemeznek puffanós, mély hangja van. Vékony nemezen ilyenkor már átüt a minta. Ez mind arra utal, hogy megállhatunk. A nemez, ha jól gyúrtuk akár a felére is összemehet, vastagabb nemez negyedével ha összemegy.

Utómunkák:
Az elkészült munkát mindig jól ki kell mosni a szappantól, utána tiszta vízben öblítsük át, szárítsuk meg. A szappan, ha nem mostuk ki, jól megkeményíti a nemezt, és csúnyán kiüt rajta.
A nemeznek van egy olyan tulajdonsága, hogy amilyen alakban szárad, azt a formát őrzi.
Ha hiba csúszott a munkánkba:
-Az alábbi hibákat sok szappannal és óvatos gyúrással még javíthatjuk:
-ha a minta túl vastag és nem állt bele a munkánkba;
-ha a két gyapjú nem azonos minőségű (nem szeretik egymást)
-ha a minta kicsit laza és elmozdult;
-ha száraz a munkánk széle, kevés a szappan benne, nem tudjuk jól dörzsölni, csöpögtessünk rá vizet igény szerint.
-ha túl sok a szappan és a víz, a munka csúszkál a kezünkben, a minta sem a munkánkhoz, hanem az asztalhoz tapad, óvatosan itassuk fel róla a felesleges vizet, akár egy törülközőt használva.
-ha nem állt rá a minta mindenhol, mert hamar fordítottunk mintás oldalra, a minta az asztalon maradt, ha vastag a mintánk, a munka befejeztével láthatatlan öltéssel felvarrjuk a mintát a helyére.
-ha laza a munka, keveset gyúrtunk, újra gyúrunk, hengergetünk.
-ha a munka széle elvékonyodott, szakadozik, óvatosan körbe vágjuk (ollót csak itt használunk!) újra szappanozzuk, vizezzük, kézzel megdörzsöljük a széleket, hogy az olló vágásnyomát eltüntessük.

Gyapjúvásárlás:
Vásárláskor meg kell különböztetnünk a gyapjút a műszáltól. Ennek két módja van. A műszál megtapintva csúszósabb, és az ujjak között dörzsölve zizegő hangot ad. A gyapjú meggyújtva jellegzetes szaruillatot áraszt magából. Nemezkészítésre a 100 %-s gyapjú a legmegfelelőbb.

Mennyi gyapjúra van szükség?
Pontos mennyiségek nincsenek, a munka vastagságától függ. Apróbb tárgyakat, karkötőt, labdát maradékokból is elkészíthetünk Egy mamuszhoz kb. 20 -25 dkg szükséges.
Egy nagy takaróhoz kilókban mérjük a szükséges gyapjú mennyiségét. Hasznos lehet, ha a kész, már megszáradt munkánkat lemérjük.